A kérdés az, akarok e egyáltalán itt dolgozni

Amikor oda visznek csütörtök délbe valahova Itong falat rakni, ami 7,4 méter hosszú és 4 és fél méternél magasabb.

Minden második sorba kell rakni 3mm. vastag drótot. És pénteken délelőtt kapok Itong vágó fűrészt, 2,5 méter széles és 2 méter magas guruló állványt, amit tologatni kell ide-oda falazás közben. Szigorúan csak 2 szál padlóval.

És persze 2 sort még fel kéne rakni ahhoz, hogy el lehessen érni az állványról. Ez elkészül kedden...

Már szerdán felhívtam a kettesszámú illetékes figyelmét látatlanba, hogy milyen bekötés kell?, és mibe kell bekötni?, és mi fog 100százalék, hogy kelleni. Erre csak pénteken, meg hétfőn jön.

Amikor csütörtök este elküldöm a 12 pontból álló listát, hogy mi kell a kettesszámú illetékesnek.

Nagyobb képhez kattints a képre!

Az egyes számú illetékes pénteken 11kor azzal kezdi, miért nem neki szólok, ha kell valami? Mondom, elkezdtem ővele egy beszélgetést szerdán, és azért küldtem neki el, hogy máskor ne legyen sikk hülye a munkájához, és odaadtam az első számú illetékesnek a papírra leírt listát.

És persze, veszekedés, vita lett belőle. Egyes meg a kettesszámú illetékes akarta megmagyarázni, hogy márpedig én vagyok a hülye.

És persze, jött a fenyegetés. Keressek másik munkahelyet.

/innen a cím/

Hétfőn délután kaptam gumikalapácsot, fogas glettvasat, meg vágni a drótot, fogót. Ember, sehol aki feladná az anyagot az állványra, vagy arrébbtolná. Vagy kirakná a zsinórt a fal végére, vagy legalább elvágná az Itongot.

Kedden egyedül

Szerdán jött ember segíteni. Volt minden. Csak kedv édeskevés.

Volt szar állvány, ami rövid és lehetett tologatni ide-oda.

És egy milliószor használt fűrész, ami az ékelő sor, végig vágásánál, nem jött jól.

És persze jött az utasítás, kész kell lennie a falnak ma.

És megint én voltam, aki hátráltatja a munkát, mert nem maradtam túlórázni.